A projekt

A projekt bemutatása

Az Alapítványunk a ’Transznacionális együttműködés az ifjúsági szakemberek és szervezetek körében’ c. projektjére támogatásban részesült az EFOP-5.2.2-17 pályázati felhívás keretében. A megvalósításban öt országból – Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia és Magyarország – működünk együtt különböző szervezetekkel.

A projekt célja a fiatalok vidéken, helyben maradásának, aktivitásának támogatása olyan transznacionális szakmai hálózat kialakításával és működtetésével, amely az ifjúsággal foglalkozó szakembereket, közszféra szereplőit (önkormányzatok, oktatási intézmények) és civil szervezeteket foglalja magában. A tevékenységeink által létrejövő szakmai hálózat olyan társadalmi kihívásokkal foglalkozik, amelyek a fiatalok elvándorlását érintik. E társadalmi probléma kezelésére közös válaszokat és intézkedéseket dolgozunk ki.

A projekt háttere

Magyarországon és a szomszédos országokban a fiatalok elvándorlása kisebb városokból a fővárosba és külföldre egyre nagyobb kihívást jelentő jelenség, amelyre összehangolt módszerekkel szükséges a szakembereknek reagálni, annak érdekében, hogy a régiók meg tudják akadályozni jövőbeni munkaerő elvesztését.

Ez idáig mind a köz-, mind a civil szektor tett kisebb lépéseket a városok ifjúsági megtartó erejének erősítésére, azonban ezek a lépések elszigeteltek és csak részben bizonyulnak hatékonynak. Ennek a jelenségnek a hatékonyabb kezelése érdekében alaposan meg kell vizsgálni és elemezni kell a fennálló társadalmi problémát és annak fő okait. A feltárt eredmények alapján speciális módszereket és eszközöket kell kidolgozni a fiatalok helyben maradásának biztosítására.

A jólét és életminőség fontos feltétele az erős társadalmi tőke, mely kiegészíti, megerősíti a közszolgáltatásokat számos területen, rugalmasan és gyorsan képes reagálni helyben felmerülő kisebb problémákra. Olyan hálózatot, kapcsolatrendszert biztosít, amely helyi szinten, mikroközösségekben képes segítséget nyújtani átmeneti nehéz élethelyzetekben, egyéni, családi vagy éppen közösségi problémák kezelésében.

A társadalmi tőke legalább ugyanolyan fontos a helyi közösségek, települések számára, mint a gazdasági-pénzügyi, vagy a tudástőke. Ugyanakkor annak lehetünk tanúi, hogy a településeken, különösen a városokban erőteljes az elidegenedés, az önkéntesség és segítségnyújtás kereteit biztosító kisközösségek meggyengültek, az emberek minden – a környezetükben vagy életükben felmerülő – probléma megoldását a helyi vagy a központi kormányzattól várják. A társadalmi tőke erősítése – fontossága ellenére – a városfejlesztésben is elhanyagolt terület: miközben városaink külsőre megújulnak, jelentős forrásokat mozgósítanak a fizikai infrastruktúra – épületek, utak – megújítására, a gazdaság és a foglalkoztatás erősítésére, vagy éppen a lakhatás feltételeinek javítására, csak nagyon kismértékben vagy egyáltalán nem foglalkoznak a társadalmi tőke megerősítésével. Stabil társadalmi tőke nélkül azonban városaink hosszú távon fenntartható fejlődése nem elképzelhető. Különösen igaz ez azokban az országrészekben – például Észak-Magyarországon – ahol az évtizedes fejlődési hátrány nyomán élesebbek a társadalmi problémák, nagyobb a hátrányos helyzetű csoportok részaránya.

Célok, célcsoportok

Az együttműködés keretében célunk az ifjúság elvándorlását érintő tényezők feltárása, ugyanakkor jó gyakorlatok és a projekt keretében kidolgozandó módszertan disszeminációja során a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak humán-erőforrás kapacitásának fejlesztése szintén feladatunk.

Célcsoportunk: Humán szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami intézményekben, szervezetekben dolgozó szakemberek, beleértve civil szervezeteket, egyházi jogi személyeket, önkormányzatokat és nemzetiségi önkormányzatokat (társulásaik és intézményeik is).

A projekt konkrét célcsoportjai: Ifjúsági szakemberek – a közszférában, civil szférában és egyházaknál-, akik munkájuk során a fiatalok számára közösségfejlesztési, kulturális, sport- és szabadidős, hitéleti és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak. A projekt követett célcsoportjai: A Magyarország elmaradott térségeiben élő ifjúság.

Tevékenységeink

A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás (módszer, eljárás) nemzetközi együttműködés keretében történő megismerése. Nemzetközi hálózatépítés – a projektbe bevont minden partner feladata azonosítani lehetséges partnereket, akik a szakterületen dolgoznak. (A hálózat tagjai egy közös weboldalon bemutatkozási lehetőséget kapnak, a weboldal szakirodalom, a feldolgozott adatok, a projekt eredményeinek dokumentálására is alkalmas lesz.)

A nemzetközi együttműködés keretében megismert szolgáltatás (módszer, eljárás) tapasztalatainak feldolgozása, jó gyakorlatok leírása. Nemzetközi partnerenként 3-3 jógyakorlat bemutatása egy közös módszertani kiadványban/tanulmányban. Kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása 100-100 fős mintán, online kérdőívek segítségével, statisztikai másodelemzéssel. A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása. A terepmunka keretében 4 alkalommal pilot projekt megvalósítása a módszerek kipróbálása, tapasztalatgyűjtés céljából.

Évente legalább 6 alkalommal műhelymunka, évente 4 alkalommal a projekt költségvetéséből programterületen megvalósuló hazai tanulmányút. (Nemzetközi partnerenként összesen 3 műhelymunka, partnerenként összesen 2 tanulmányút) A műhelymunkák az alábbi tématerületekből kerülnek ki, a szakemberek igényeit figyelembe véve: Az ifjúságot érintő jogi szabályozás; A nem kormányzati szereplőkkel kialakított kapcsolatok; Az önkéntes és a hivatásos ifjúságsegítők képzése; Ifjúságkutatások az ifjúságügyekben kompetens kormányzati háttérintézmények, a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi ifjúsági szervezetek, mozgalmak és hatóságok között; Az innovációt és fejlesztést lehetővé tevő lehetőségek, programok. A kutatás eredményeit szintén műhelymunka keretében dolgozzuk fel a partnerek és hazai szakemberek bevonásával, 2 alkalommal. A műhelymunkák módszertana: facilitátor segítségével szakmai vélemények, tapasztalatok megvitatása, közös irányvonalak meghatározása. A résztvevők száma alkalmanként 10-20 fő. Célunk különböző intézmények/szervezetek együttes jelenlétével biztosítani a széleskörű szakmai rálátást. A műhelymunkák során lehetőséget biztosítunk informális tanulásra, az elhangzottak gyakorlati alkalmazhatóságára.

Disszemináció: 1 db kompetencia-fejlesztő és a nemzetközi jógyakorlatok megismerésére irányuló tréning megvalósítása hazai szakemberek számára. A projekt végén az együttműködés módszertani és szakmai összegzése (online kiadvány), szakmai ajánlások megfogalmazása 120.000 karakter terjedelemben. Összehasonlító kutatási zárójelentés kiadása (on-line kiadvány) 120.000 karakter terjedelemben.

Honlapfejlesztés: a program során legalább 100 bejegyzés feltöltése a projekt eseményeiről, a kutatás témájáról, eredményeiről. Adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése. Az adatgyűjtést a külföldi partnerekkel közösen végezzük, a közérdekű adatokat és dokumentumokat a honlapon is közzétesszük. A projekt eredményeinek széles körű megismertetése. A szakmai ajánlások kivonatának a bevont partnerek idegen nyelvére fordítása fontos eleme a disszeminációs tevékenységünknek.

A projekt során kialakított nemzetközi szakmai hálózat tagjai, a kutatásban, műhelymunkákon, tréningen résztvevő szakemberek és döntéshozók számára közvetlenül eljuttatjuk az online kiadványokat. Projekt előkészítés: szakmai terv elkészítése; indító egyeztetés – „kick-off meeting”, együttműködés előkészítése: indító jelentés készítése, melynek témája a tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszer, eljárás).

Projektmenedzsment
Projektmegvalósítás: a projekt megvalósításával kapcsolatos szakmai anyagok, kiadványok készítése, fordítása
Horizontális szempontok
Tájékoztatás, nyilvánosság

A kutatás célja

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatás elsődleges célja az ifjúsági szolgáltatásokhoz – azon belül is elsősorban a fiatalok helyben tartásához – kapcsolódó szakértők és szervezetek összegyűjtése, az általuk működtetett jó gyakorlatok azonosítása és elemzése, valamint az eredmények összefoglalása és az érintett szakemberek körében vett széleskörű disszeminációja. A folyamat eredményeként ezen túl az összegyűlt tapasztalatokat szakmai és szakpolitikai ajánlások formájában is közreadjuk.
A fiatalok helyben tartásához kapcsolódó szolgáltatásokat, gyakorlatokat az alábbi dimenziók mentén értékeljük, melyek a mérőeszközök tartalmában és a disszeminálás keretében szervezett rendezvények tematikájában is visszaköszönnek majd:

  1. Munka, vállalkozás
  2. Lakhatás
  3. Társadalmi és települési környezet
  4. Közösségi élet, rekreáció
  5. Közszolgáltatások
  6. Közlekedés, elérhetőség
  7. Identitás
  8. Jövőkép

A kutatás célcsoportja

A kutatás közvetlen célcsoportja a humán szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami intézményekben, szervezetekben (kivéve köznevelési és felsőoktatási intézmények) dolgozó szakemberek, beleértve civil szervezeteket, egyházi jogi személyeket, önkormányzatokat és nemzetiségi önkormányzatokat (társulásaikat és intézményeiket) is. Ezen belül a Projekt a közszférában, civil szférában és egyházaknál dolgozó ifjúsági szakemberekre koncentrál. Azokra, akik munkájuk során a fiatalok számára közösségfejlesztési, kulturális, sport- és szabadidős, hitéleti vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtanak.
A fentieken túl a Projekt közvetett célcsoportjaként nevezhető meg a Magyarország elmaradott térségeiben élő ifjúság.
A nemzetközi együttműködésbe várhatóan szerb, szlovák, román és ukrán partnerek kerülnek bevonásra.

A kutatás módszertana

A kutatás három egymásra épülő szakaszból áll (desk research; primer adatfelvétel; eredmények disszeminálása és validálása), melyeket a következő fejezetekben ismertetünk.

Desk research szakasz

A kutatás első lépéseként a meglévő adatvagyon másodelemzésére, jogszabály-, dokumentum- és honlapelemzésre kerül sor a témában. A desk research mind az 5 együttműködő országra kiterjed, a partnerek a releváns inputok felkutatásával, összegyűjtésével, szükség esetén az elérhető anyagok angol nyelvű kivonatolásával működnek közre a kutatásban. A desk research szakasz eredményeként az alábbi produktumok állnak elő:

  • Ifjúsági szakemberek és szervezetek katasztere, mely hasznosulhat a primer adatfelvétel címlistájaként, a disszeminációs rendezvények, szakmai műhelyek és tanulmányutak célcsoportjának toborzása során, illetve a honlapon való közzététel révén hozzájárulhat a hálózatosodáshoz is.
  • Ifjúsági szakma képzési katasztere, mely szintén hasznosulhat a primer adatfelvétel kérdőívének célba juttatása, a disszeminációs rendezvények, szakmai műhelyek és tanulmányutak célcsoportjának toborzása, a kiadványok népszerűsítése során, illetve a honlapon való közzététel révén hozzájárulhat a szakma és a potenciális képzőhelyek ismertségének növeléséhez is.
  • Helyzetelemzés a szakemberellátottságról, képzési kibocsátásról, ifjúsági célcsoportról és annak helyzetéről, mely egyrészt az összefoglaló kiadványokhoz nyújt háttérismereteket, másrészt a rendezvények célzásához, tematizálásához, és az ott zajló szakmai munkához nyújt alapokat.
  • Dokumentum- és honlapelemzés a témában készült szakmai anyagokra vonatkozóan, illetve az ifjúságra és az ifjúsági szakmára vonatkozó jogszabályok, stratégiai dokumentumok elemzése, melyek szintén az összefoglaló kiadványokhoz jelentenek háttérismereteket, másrészt a rendezvények szakmai tartalmához nyújtanak muníciót, illetve támogatják a feltárt jó gyakorlatok adaptálhatóságának elemzését is.

Primer adatfelvétel ifjúsági szakemberek körében

A desk research szakasz inputdokumentumai és eredményei alapján legalább két országban (Magyarország és Románia) minimum 100-100 fő ifjúsági szakember bevonásával kérdőíves adatfelvételre kerül sor. A primer adatfelvétel céljai a következők:

  • Elégedettségmérés a jelenlegi szakmai és infrastrukturális körülményekkel kapcsolatban;
  • Igény- és szükségletfelmérés a munkájukhoz szükséges szakmai és egyéb támogatásokról;
  • Jó gyakorlatok azonosítása: az ifjúság egyes részcsoportjaira vonatkozó hatékony eszközök, beavatkozási módszertanok feltárása;
  • Szakpolitikai ajánlások megfogalmazásához inputok gyűjtése
    • helyi szinten
    • regionális szinten
    • országos szinten.

Ezt követően – szükség esetén – az azonosított jó gyakorlatokat alkalmazó intézmények szakembereivel interjús adatfelvétel a gyakorlat mélyebb megismerése érdekében. Ezek lebonyolításában a román partner közreműködése is szükséges lehet.

A kutatási szakasz produktumai a következők:

  • Összehasonlító kutatási zárójelentés (online kiadvány, 120e karakter)
  • Együttműködés módszertani és szakmai összegzése, szakmai ajánlásgyűjtemény összeállítása (online kiadvány, 120e karakter)
    • Nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat tartalmazó gyűjtemény
    • Szakmódszertani útmutató és segédanyag ifjúsági szakemberek részére
    • Szakpolitikai ajánlásgyűjtemény (helyi, regionális, országos szinten egyaránt)

Disszemináció, validálás

A kutatási tevékenység és együttműködés során létrejött eredmények és tapasztalatok széles körben kerülnek népszerűsítésre, terjesztésre. A feltárt gyakorlatok egy része pilot keretében kipróbálásra is kerül. Az adatfelvétel és helyzetelemzés a tanulmányutak és műhelyek helyszínének és tematikájának pontosítását, kialakítását is támogatja.

A validáló, disszemináló szakasz tervezett elemei a következők:

  • Terepmunka keretében 4 alkalommal pilot projekt megvalósítása a módszerek kipróbálása, tapasztalatgyűjtés céljából
  • A kutatás eredményeként létrejött kiadványok honlapon való közzététele, illetve közvetlen eljuttatása az együttműködésben érintett szakértők és szervezetek részére
  • A szakmai ajánlások kivonatának a bevont partnerek idegen nyelvére való fordítása
  • Az eredmények, tapasztalatok honlapon való közzététele blogbejegyzések formájában (havonta 4-5, összesen legalább 100 bejegyzés; legalább 800 karakter / bejegyzés)
  • Tapasztalatcsere tanulmányutak révén (évente legalább 4 alkalommal hazai vagy külföldi tanulmányút szervezése és lebonyolítása legalább 5 fő számára / alkalom)
  • Tapasztalatcsere szakmai műhelyek révén (évente legalább 6 alkalommal műhelymunka szervezése és lebonyolítása; 10-20 fő / alkalom). A műhelymunkák módszertana: facilitátor segítségével szakmai vélemények, tapasztalatok megvitatása, közös irányvonalak meghatározása
  • Hálózatosodást, együttműködést támogató tevékenységek (levelezőlista, közösségi médiában elérhető csoportok, fórumok stb.
  • 1 db kompetencia-fejlesztő és a nemzetközi jógyakorlatok megismerésére irányuló tréning (konferencia) megvalósítása hazai szakemberek számára 100 fő részvételével
  • + szakmai műhely módszertana és tematikája a tapasztalatcsere és tudásbővítés támogatására

A szakmai rendezvények a helyzetelemzés és a primer adatfelvétel tapasztalatai köré szerveződnének, annak közös értelmezése, információátadás és validálás, reflexiógyűjtés lenne a céljuk.

Minden megvalósított tevékenység a kutatás céljainál ismertett 8 téma köré szerveződne, ez strukturálná a Projektet.