URBAN21

URBAN21 konferencia – 2020. március 26. Debrecen

A hazai települések többsége előtt álló talán legfontosabb – az adott település jövőjét alapjaiban meghatározó – kihívás az elvándorlás, ami ma már nem csak a kistelepüléseket sújtja – egyre gyakoribb jelenség nagyobb városainkban is. A legtöbb városnak azzal kell szembesülnie, hogy lakói közül sokan máshol – a fővárosban vagy külföldön – keresik boldogulásukat. Ráadásul a várost elhagyók nagyobb része a magas végzettségű, tehetséges fiatalok közül kerül ki, aminek csak egyik következménye a munkaerőhiány bizonyos szakmákban, ám középtávon a versenyképesség és innovációs potenciál drámai csökkenéséhez, megállíthatatlan gazdasági leszakadáshoz vezet.

Kinek a feladata a népességmegtartás?

A kormány – felismerve a problémát – igyekszik olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek segíthetnek a népességmegtartásban. A kihívásra adott (megfelelő) kormányzati válaszok természetesen fontosak, ám a településeknek nem csak az az érdeke, hogy fiataljaink Magyarországon keressék boldogulásukat, hanem az is (sőt elsősorban az), hogy az adott településen maradjanak. Éppen ezért a népességmegtartás leginkább a települések érdeke, és meggyőződésünk, hogy hosszú távon azok a települések lesznek sikeresek, amelyek a népesség megtartását állítják városfejlesztési törekvéseik középpontjába.

Mit tehet egy város vezetése?

A lakóhelyválasztási döntéseket számos tényező befolyásolja, és kizárólag pénzzel (vagy jól fizető munkahellyel) és a fizikai környezet fejlesztésével nem lehet maradásra bírni szakembereinket. A népesség megtartásának számos nehezen megragadható, vagy elsőre kevésbé nyilvánvaló feltétele is van – és ha ezekkel egy város nem foglalkozik, erőfeszítései eleve kudarcra vannak ítélve. Ezt felismerve a 2017-es konferencia részeként vázoltunk fel egy olyan stratégiai keretrendszert, amely minden hazai településnek eszközt adhat a népességmegtartó képesség erősítésére, a fiatalok megtartására és visszavonzására, a hosszú távon is versenyképes helyi munkaerőbázis megteremtésére. 2019-től kezdődően pedig az URBAN21 vándorkonferencia egyes helyszínein ennek a keretrendszernek egy-egy fontos összetevőjét járjuk körbe részletesen.

Miért éppen Debrecen?

Az URBAN21 konferencia helyszíne minden évben egy olyan város, amely az adott témához kapcsolódóan már “letett valamit az asztalra”. 2020-ban a konferencia kiemelten az alábbi területekre fókuszál:

• Minőségi munkahelyek, munkaerőpiac,
• Vállalkozói környezet és ökoszisztéma,
• Befektetők vonzása.

Ezeken a területeken több vidéki város is komoly sikereket tud felmutatni, ám az elmúlt években kétségkívül Debrecen vált mintavárossá befektetésösztönzés és gazdaságfejlesztés terén – nem csak hazai, de európai szinten is. Ezért választottuk a 2020-as URBAN21 konferencia helyszínéül Debrecent.

Az URBAN21 konferencia fő programelemei

2020. március 26., 11:30 – 19:20
A „Transznacionális együttműködés az ifjúsági szakemberek és szervezetek körében” EFOP-5.2.2-17 pályázati felhívás keretében támogatásban részesült projekt zárókonferenciája

A konferencián való részvétel ingyenes. A konferencia részletes programját a urban21.eu/program oldalon tekintheti meg.

Kiket várunk?

A város mindenkié, és a városfejlesztés akkor működik a legjobban, ha minél többen aktívan bekapcsolódnak és részt vesznek benne. Ennek megfelelően a konferenciára mindig is jellemző volt a szakmai sokszínűség – és az idén is sokféle szakterület képviselőinek részvételére számítunk:

• városvezetők, önkormányzatoknál és önkormányzati intézményeknél dolgozó gazdaságfejlesztési szakemberek;
• minisztériumok és háttérintézményeik fejlesztési, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési, valamint befektetésösztönzési területen dolgozó szakemberei;
• ifjúsági szakemberek
• felsőoktatási intézmények oktatói és érdeklődő hallgatói;
• kutató szervezetek, társadalomtudományi műhelyek képviselői;
• civilek, társadalmi vállalkozások, nem állami gazdaság- és vállalkozásfejlesztési szervezetek, intézmények képviselői;
• gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel, valamint munkaerőpiaccal foglalkozó érdekképviseleti szervek képviselői;
• vállalkozások vezetői.