Számos ifjúsági szervezet és szakember foglalkozik a fiatalabb generációk viselkedés változásaival és ezzel együtt azokkal a kihívásokkal is, melyekkel manapság az ifjúságnak meg kell küzdenie. Napjainkban az egyik legnehezebb feladat a fiatalok figyelmének megragadása, de még nagyobb kihívást jelent annak megtartása. Ez egyfelől a globális és társadalmi változások következménye, amit úgy ismerünk: a fogyasztói társadalom létrejötte.
A fiatalabb generációk ugyanis már úgy szocializálódnak, hogy ha valami nem működik, vagy nem megfelelő, akkor az lecserélhető. Ez pedig nem csak a vásárlási szokásaikban vagy párkapcsolataikban mutatkozik meg, de munkahelyválasztási szempontjaikban és munkahely változtatási hajlandóságukban is tetten érhető. Általánosan elmondható, hogy ezen generációk tagjai sokkal türelmetlenebbek környezetükkel és önmagukkal szemben is, ami egyéni fejlődésükben és szakmai előmenetelükben is gyakran kiütközik. Manapság a fiatalok körében alig hallani egymunkahelyes életpálya modellekről, holott egy-két generációval ezelőtt még általános volt, hogy az emberek akár 30-40 évig is ugyanazon a munkahelyen dolgoztak.
Ezzel szemben a munkáltatóknak még ma is az az érdekük, hogy az munkavállalókba fektetett energia, illetve anyagi ráfordítás – amelyet az alkalmazottak betanítása, továbbképzése vagy motiválása eredményez –, megtérüljön. Vagyis a munkáltató érdeke a hosszútávú alkalmazás és az ebből fakadó haszonszerzés. E szembeállás feloldása tehát kulcsfontosságú a humán erőforrás kérdések kezelésében.