A friss Munkaerő-piaci Tükör 2018 tanulmánykötet eredményei

2000-ben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete (KRTK KTI) az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával elindította a hazai munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika aktuális trendjeit elemző Munkaerő-piaci Tükör című évkönyvsorozatot.

A sorozat különböző témakörök köré rendeződik, a 2020 januárban megjelent Közelkép fókusza a fiatalok iskolázottsági és munkaerő-piaci jellemzői voltak, a kötet a középfokú oktatástól az első munkahelyekig tekinti át a fiatalok munkapiaci helyzetét.  A kiadvány hiánypótló, az elmúlt 30 esztendőben nem készült ilyen részletezettségű kutatás a fiatalok helyzetéről.

Forrás: Pexels, https://www.pexels.com/hu-hu/foto/arckifejezes-asztal-belteri-brainstorming-1595385/

A Közelkép néhány fontosabb megállapítása:

  • A 15-29 éves fiatalok foglalkoztatása kedvező képet mutat Magyarországon. A válság idején hazánk foglalkoztatási rátája jelentősen az uniós átlag alatt volt, a visegrádi országok között is a legalacsonyabb. Az elmúlt esztendők gyors növekedésével 2016-ra eltűnt a lemaradásunk a foglalkoztatási ráta tekintetében mind az uniós átlaghoz, mind a visegrádi országokhoz képest.
  • A képzetlen fiatalok egy jelentős része bértámogatással vagy közmunkásként talál rövidtávú munkalehetőséget.
  • A legalább érettségivel rendelkező munkavállalók iránti kereslet tovább nőtt.
  • Nemzetközi összehasonlításban a fiatalok foglalkoztatása és a nem dolgozó-nem tanulók (NEET, Not in Education, Employment, or Training) aránya javult, míg az iskolázottsági mutatók romlottak.
  • A válság előtt folyamatosan javuló iskolázottsági trend 2012-ben romlásnak indult: a nappali képzésben tanuló fiatalok aránya a 17–19 és a 20–24 éves korcsoportban is csökkent.
  • Az országos kompetenciamérés eredményei azt mutatják, hogy az általános iskolában kialakult teljesítménybeli különbségek tovább nőnek a középiskola első két évében mind a három iskolatípusban (gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola) továbbtanuló diákok között.
  • A tankötelezettségi korhatár csökkentésével a nem tanuló fiatalok aránya növekedett, különösen a 16–18 éves korosztályban. Ugyanakkor nem csökkent számottevően a középfokú végzettséget szerzők aránya, feltehetően azok a 18 év alattiak lépnek ki a középfokú oktatásból, akik a korhatár csökkentése előtt is lemorzsolódtak volna. Tehát a magasabb tankötelezettségi korhatár visszaállítása önmagában kevés lenne a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez.

A tanulmánykötet teljes terjedelmében az alábbi linken érhető el:

https://www.mtakti.hu/publikacio/publikacio-kategoria/munkaeropiaci-tukor/