Egy ifjúságsegítő szakembernek számos eszköz vagy módszer áll rendelkezésére, hogy feladatait sikeresen és eredményesen lássa el. Így munkája során mindenképp szükséges, hogy az ifjúságot érintő kérdésekről tájékozódjon, ennek során információkat gyűjtsön, értékeljen, elemezzen és hasznosítson. Képesnek kell lennie arra, hogy célcsoport számára felvilágosítást adjon a különböző támogatási ellátásokról és az igénybevételük módjáról. Ide sorolhatók az egészségügyi ellátások, a szenvedélybetegségekkel összefüggő megelőzési és kezelési szolgáltatások vagy a segítő- és krízisellátó helyek. Emellett a fiatalok számára pályaválasztási és elhelyezkedési szolgáltatást is nyújt, vagyis megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie az iskolarendszerű és azon kívüli oktatási, képzési lehetőségekről, a továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségekről, a munkavállalás feltételeiről, a munkanélküli ellátásokról vagy az igénybevételük módjáról.
Az ifjúságsegítő szakembernek fontos szerep jut a közösségi élet szervezésében is. Ennek keretében részt vesz prevenciós, mentálhigiénés célú programok, szolgáltatások szervezésében, működtetésében. De szervezhet szabadidős és rekreációs programokat is a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának fejlesztése érdekében.
Mivel akár a munkáltató, akár a célcsoport tagok élhetnek pályázati lehetőségekkel, így az ifjúságsegítő szakembernek a hazai és uniós pályázati lehetőségeket, mobilitási programokat is ismernie kell és ezek igénybevételéhez megfelelő segítséget, támogatást kell tudni nyújtania. Végül, de nem utolsósorban, nem csak a pályázati teendők, de általában az elvégzett munka adminisztrációjára, dokumentálására is időt és figyelmet kell fordítania.
